BCS: Amikor először találkoztunk élőben, éppen az Erotika Parádén aktmodellkedtél. Ez volt az első ilyen rendezvény, ahol voltál dolgozni?
HM: Nem,előtte is voltam már, a talán a 3. Parádé volt, amin dolgoztam, csak a korábbiakon még hostess-ként.
BCS: Milyennek láttad egyébként az Erotika Parádét? Milyenek voltak a látogatók, akiknek pózoltál?
HM: Érdekesek 
De kötődtek ott jó ismeretségek is, aminek nagyon örülök.
BCS: Az előzőből következően nem vagy túlzottan szégyenlős. Mindig is így volt, vagy kellett fejlesztened egy kicsit ezt a képességed?
HM: Nem, nem volt meg, és most sem mennék el egy nudista strandra 
BCS: Ha már belevágtunk a közepébe, haladjunk visszafelé időrendben. Mióta aktozol? Hogy indult?
HM: Lassan 2 éve. Az indulás érdekes volt, egyik barátom készített rólam amatőr képeket és ezeket feltöltöttem az egyik modellportálra. Majd elkezdődtek a profibb fotózások, TFCD-k, stb… Utána pedig a munka felkérések. Soha nem gondoltam volna hogy eddig el fogok érni…
BCS: És mi volt az aktmodell praxisod előtt? Zeneiskola, munkahely, hogy indult a modellkedés nálad?
Per pillanat esik a hó itt, ezért természetesen ezen a héten is egy kellemes nyári emléket választottunk ki. De nyugodtan beszélhetünk erről többes számban, mert Herman Mónikával, akit a továbbiakban simán lemoncsizunk a legnagyobb tisztelettel, nagyon jó hangulatban dolgoztunk a Fadd-Dombori melletti Duna holtág partján. Tehát neki is szól a nosztalgia, legalább annyira, mint a strandidőnek. Szerencsére nyugodt volt a környék, még nem indult be a szezon, amikor ezeket a képeket elkövettük egy gyönyörű fa árnyékában a kora délutáni napsütésben. Nem rutintalan modell révén igen hamar megvolt az összhang is köztünk, egy élmény volt vele dolgozni, és nem is ez az egyetlen sorozat készült vele – természetesen. A galéria végén úgy tűnik, mintha vetkőzésbe kezdene, és nem is alaptalan a gyanú, de annak a teljes és minden igényt, fantáziát kielégítő eredményét majd máskor és máshol láthatjátok a közeli jövőben 
Legutóbbi hosszászólások